1,801 research outputs found

    Újabb adatok a Hajdúhát (Hajdúság) negyedidőszaki fejlődéstörténetéhez

    Get PDF

    Correlating the utilization of maps constructed with different method and in different scale for analysing topography

    Get PDF
    A szintvonalas térképek felhasználásával készített, a domborzat sokféle jellemzőit kvantitatívan ábrázoló, értékelő térképek pontossága egyrészt az alaptérképtől, másrészt a levezetett térkép szerkesztésénél használt módszerektől is függ. A digitális térképszerkesztés a derivált domborzatelemző és értékelő térképek új paraméterek szerinti korlátlan számú variálását teszi lehetővé. Az új módszerek gyorsítják a térképek szerkesztését, és elvileg javítják azok pontosságát is. Nagyon fontos kérdésnek tartjuk a hagyományos és digitális módszerrel készült tematikus térképek pontosságának a vizsgálatát. Ebben a tanulmányban először egy mintaterület 25 000-es térképéről hagyományos technikával és digitálisan szerkesztett lejtőkategória térképeket hasonlítottunk össze, majd a különböző méretarányú térképekből digitálisan előállított tematikus térképek pontosságát értékeltük. Az összevetést IDRISI szoftverben kereszttabulációval végeztük. Az 1 : 25 000 térkép felhasználásával, manuális és digitális módszerrel készített lejtőkategória térképek eredményeit az 1. táblázat tartalmazza. Megállapítottuk, hogy a manuális feldolgozásnál a kategória határok közelében halmozódnak a besorolás bizonytalanságai, és a nagyobb kiterjedésű viszonylagosan egységes lejtésű területeken belül nem mindig különítették el az adott kategóriától kis mértékben eltérő meredekségű foltokat. A szoftveres eljárás során viszont még a legapróbb foltok is megmaradnak, és bele kerülnek a statisztikába. A különböző méretarányú térképek és az SRTM domborzatmodell felhasználásával készült digitális lejtőkategória térképek adatai (2. táblázat) alapján megállapíthatjuk, hogy – az SRTM kivételével – a térképi generalizálás fokának növekedése a meredek és lankás lejtők változásában ellentétes irányú trendet eredményez (3. ábra). A 90 m-es felbontású SRTM alkalmazását a kisebb kiterjedésű területeken nem, vagy csak nagy elővigyázatossággal tartjuk elfogadhatónak

    A Hadtudományi Lexikonról

    Get PDF

    Benkő Loránd mint nyelvjáráskutató

    Get PDF

    Észrevételek és kiegészítések Baski Imrének "A török hódoltság néprajzi és nyelvi maradványai földrajzi neveinkben" című könyvemről írt ismertetéséhez

    Get PDF
    Notes and additions to the review of my book ‘Ethnographic and Linguistic Remnants of the Turkish Occupation in Hungarian Geographical Names’ by Imre Baski   A review of József Szabó’s book by Imre Baski was published in the 2010 issue of Névtani Értesít (32: 214–7). The present paper offers an response to it, emphasizing the fact that the book in question primarily makes use of the results of dialectology as well as onomastics, and only to a lesser degree of ethnography, as the author is an expert in linguistics rather than a Turcologist. The author explains in detail the theoretical background of the procedures, some severely criticized by the reviewer, adopted in the etymological classification of place-names. In doing so, the author presents the sources and the literature used, calling attention to the vast quantities of data published in the volumes of county surveys, which have not been properly exploited in onomastic and ethnographic research until recently. The author makes clear his point of view in connection with such a phenomenon as folk etymology; identifies the roots of the divergence of views between him and his reviewer; and accounts for several etymologies the reviewer cast doubt upon

    A dél dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a földrajzi nevekben 4. rész *

    Get PDF
    A vizsgálatra kiválasztott helynévkötetek áttekintése során föltűnő volt, hogy viszonylag sok község és város anyagában háromnyelvű, nagyon ritkán négy- vagy ötnyelvű névadatok is találhatók. Ezért vállalkoztam arra, hogy a megyei helynévkötetekben megszámláljam: mely települések névanya - gában fordulnak elő három- vagy többnyelvű névadatok. Ezt a baranyai földrajzinév-anyag tette lehetővé. Somogy és Tolna esetében viszont erre egyáltalán nincs mód, mivel ezeknek a megyék - nek a helynevei között leginkább egy- vagy (jóval ritkábban) kétnyelvű adatokat találunk. Ezeket megszámláltam, táblázatszerűen összefoglalva (az egynyelvű névadatoktól az ötnyelvűekig) viszont csupán a Baranya megyei névadatokat összesítettem. Az alábbiakban a három megye német nyelvű földrajzi nevei előfordulásának a főbb jellemzőit mutatom be

    A Kiss Károly Hadtudományi Klubtól a Magyar Hadtudományi Társaságig

    Get PDF
    corecore